Schiffer, Ungár, Vitézy - felkészül: Magyar…

Közösségünkben az ünnepek, így Március 15. előtt is megszaporodnak a telefonok, és így, valamint a kisebb összejövetelek kapcsán szoktuk megbeszélni mindig hazánk gondját baját - és benne a magunk sorsát is.
Persze ránk, Kisgazdákra nem jut figyelem, de látva a pártunkat szisztematikusan szétverő, mostanság a felszámolásba taszító  - önmagukat a párt vezetőinek beállító - ismeretlen alakok ámokfutását, ezen már nem is csodálkozhatunk...

Maradnak a már évek óta rendszeres kisebb összejövetelek, baráti találkozók, és nem mellékesen itt a Kis Újság hasábjain törtnő eszmecsere.
Ami bizakodásra ad okot, az a fokozódó érdeklődés, az összetartozás érzésének erősödése, és az egyre inkább egymásra figyelés érzésének erősödése.

Az már régóta ismert tény, hogy párt híján a júniusi választáson sem tudunk indulni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közösségünk ne figyelné árgus szemekkel a politikai változásokat. Már pedig ebből van elég mostanság...

Közösségünk véleménye - mint mindig - megoszlik, igaz egységes soha nem volt, és már - már úgy gondolom, hogy ez nekünk Kisgazdáknak a védjegyünké vált. Nyilván ebben benne van a párt szétverése miatt bennünk lévő frusztráltságunk is, de az is igaz, hogy nehéz ma a magyar belpolitika mindennapjaiban eligazodni.

A napokban volt szerencsém egy hosszú beszélgetésen részt venni pártunk  korábbi budapesti szervezetének vezetővel. Ha már együtt voltunk persze hogy szóba került a főpolgármester személye és az ellenzéki pártok. Ki - ki a vérmérsékletének megfelelően  értékeli az eseményeket, de a legnagyobb vitát az LMP nevű szervezet aktuális dolgai váltották ki. Nem titok a jelenlévők többsége „leárulózta” őket – persze volt, aki ennél cifrább kifejezés is használt.

Én „árulónak” – azaz az ellenzéki pártok elárulójának az LMP-t és annak vezetőit nem nevezném, mert ha valaki, akkor mi Kisgazdák igazán ismerjük az árulók magatartását. Átéltük ezt a 2000-es évek elején, megtapasztaltuk  a „Béla bácsik”, a „Miklósok”, a „Gyulák” ténykedését, az eredményt pedig ismerjük...

Én inkább azt mondanám, hogy az LMP magatartása - lényegében a megjelenése óta - ellenzékinek semmiképpen sem tekintendő. A magtartása midig korrelált az uralkodó párttal, a vezetői „álellenzéki” megnyilatkozásai pedig csak figyelemelterelőek voltak.
Aki végigkövette Schiffer és Ungár eddigi ténykedését, nyilatkozatait és értette is azokat,  az sohasem hihette el, hogy ellenzéki szereplőket lát. Most pedig a volt fideszes államtitkár főpolgármesterének jelölésével azt hiszem, ez mindenki számára nyilvánvaló lehet.

Nem, ők nem árulók, mert nem árultak el senkit, hiszen mindig is együttműködtek a Fidesz kormánnyal, ami egyébként részünkről nem jelenet értékítéletet, csupán a tények. Egyébként ez nem jelent értékítéletet, csupán a tények rögzítését.
Az pedig, hogy saját magukat másoknak próbálták bemutatni, az a politika részre, ráadásul imitt amott még hihetőnek is tűnt.
Eddig.

Vitézy Dávid indítása - aki egyébként egy tisztességes embernek tűnik számomra  és valószínűleg közlekedési szakembernek sem rossz - a politikai térképen a helyzetüket rögzítette csupán. Csodálkozni nem kell, árulót kiáltani még inkább szükségtelen, hiszen ők azok, akik eddig is voltak...

Ezen nem kell meglepődni, ez a tény, és túl nagy feneket nem is kell keríteni a dolognak. Az ismert római mondás - cui prodest - pedig világosan igazolja Schiffer, Ungár és  Vitézy  eddigi politikai szerepét, sőt akár az is kinéz a dologból, hogy napjaink megváltóját, akár - a sértett - Magyart  is hamarosan leigazolhatják...
Hát barátaim, ez egy ilyen világ lett...

Bort, Búzát, Békességet!