Nem kétséges, hogy 2022. júliusára megváltozott a közhangulat Magyarországon. A kormány bejelentett intézkedései, a KATA „megreformálása” és a „rezsivédelem változásai” – amik meggyőződésünk szerint csak a kezdet, és további hasonló lépések követik még – erősen rontják az ország közhangulatát...
A napokban kezdődött tüntetések lehet, hogy csillapodnak és idővel megszűnnek, de az tény, hogy a politikai „széljárás” változóban van, és nem kell hozzá nagy merészség megjósolni, hogy a kormánypárt támogatottsága jelentősen csökkenni fog.
Ilyen esetekben a politika ökölszabályai szerint az ellenzék erősödni szokott, és a társadalom megoldást – és egyben vezért is – keres a másik oldalon.
Általában és persze csak ott, ahol van is „másik” oldal...
Magyarországon azonban erről nem igazán beszélhetünk. Miért nem? Nézzünk meg néhány fontos tényt:
- A KATA változásával kapcsolatosan bejelentett intézkedések elégedetlenségi mozgalmat eredményeztek, de ezek a tüntetések spontán módon szerveződtek, és elsősorban azok kezdeményezték, akiket ez érint. Főleg az ételfutárok és társaik, de az ellenzéki pártokat vagy azok meghatározó képviselőit nem nézték jó szemmel az eseményeken.
- Ezért ha olykor ezt néhányan mégis megtették, az inkább problémát okozott. A Momentum által kezdeményezett tüntetést a párt helyett a résztvevők alakították, a kutyapárti „tüntetésnek” inkább piknik jellege volt – szerintünk ez volt a cél is –, MZP fellépése pedig olyan volt, mint a kampánya: vérszegény és identitás zavaros. Ezt a közvélemény is így gondolta, ami a részvételen is meglátszott.
Az is tény továbbá, hogy az „ellenzéki pártok” tulajdonképpen nem csinálnak semmit. A mi meggyőződésünk szerint ellenzéki pártok valójában már nem is igen vannak...
Vagyis a magukat ellenzéki pártoknak mondók egyáltalán nem azok, már ha vannak egyáltalán. Nézzük, kik is ezek valójában.
A Párbeszéd lényegében nem létezik, a két - alig - ismert arcán kívül egyéb „politikai” tevékenységről és a tagságáról sem tudunk semmit.
Az LMP-t a Fidesz egyik főideológusának fia vezeti. Ő egyébként ugyanaz a személy, akinek a tulajdonában álló irodaházat béreli a földművelésügyi minisztérium, és aki újabban arra inti az ellenzéki „társait”, hogy ne foglalkozzanak Orbán miniszterelnökkel, inkább építő javaslataik legyenek...
Az MSZP mára elolvadt és senki nem tud róla semmit.
A Momentumról, mint „politikai teljesítményt” mindenáron felmutatni akaró pártról mindent elmond a volt elnökének és frakcióvezetőjének az Olimpiával kapcsolatos felszólalása, ami teljesen nyilvánvalóvá tette mind a párt, mind pedig a vezetőjének totális alkalmatlanságát....
A Jobbik – Jakab szerint a Fidesz megbízásából – leváltotta a volt elnökét és frakcióvezetőjét, majd egy alkalmatlan, korábban még zsidózó képviselőjét választotta elnöknek, így azután a párt teljes káoszban rohan a szakadékba...
Egy ellenzéki párt kétségtelenül létezik, és ez a DK, ami egyetlen olyan szervezet, mely bizonyos politikai tevékenység kifejtésére még képes, és némi tagsággal is rendelkezik. Náluk viszont látszik, hogy a kiütéses választási vereségnek bénító hatása van.
Mindezek ellenére szükség volna illetve kellene egy ellensúly. Egy olyan erő, amelynek van elképzelése az országról és van terve a jövőről, amit el is tud értelmesen mondani.
Kellene, mert könnyen meglehet, hogy a három évtizede összehívott ellenzéki kerekasztal mellé ismét oda kell ülnie az ellenzék politikai erőinek, már ha vannak ilyenek egyáltalán...
Mert ne tagadjuk, ma olyan a hazánk kül- és belpolitikai helyzete, ami alapján erős készséget érzünk az analógiára. Mielőtt azonban sok ellenzék érzelmű honfitársunkat elkapná a lelkesedés, egy dolgot jó lesz észben tartani: Orbán Viktor nem Kádár János...
És ti Kisgazdák, hol vagytok? Vagytok-e még egyáltalán...
