A mákot gyógynövényi és narkotikus hatása miatt már az ókorban is termesztették. Magyarországon minimum százéves hagyománya van.
Hazánkban 2019-ben ipari mákot kb. 3700 hektáron termesztettek, míg az étkezési mák területnagysága 5200 hektár körül volt. Ez jóval elmarad a rendszerváltás előtti időszak termőterületétől. 1961-ben majdnem 19 ezer hektár volt a mákterület nagysága, ám 80-as évektől tartósan 10 ezer hektár alá szorult.
A növénnyel foglalkozók száma, beleértve az ipari és étkezési mákot termesztőket is, 500-ra tehető. Évről évre egyre többen hagynak fel vele, noha jövedelmezősége nem marad el a kukoricától.
Miért nem szeretik a gazdák?
A mák nagyon ki van téve az időjárásnak. A keléshez fontos a csapadék, amit öntözéssel lehet biztosítani. De ami nagy gondot tud okozni, az a betakarítás előtti viharkár, vagy a sok eső, ami nagyon le tudja csökkenteni a betakarítható állományt.
Az időjárás miatt a termés minősége kiszámíthatatlan.
A jövedelmezőség alapja a hosszú távon viszonylag stabil időjárási helyzet lenne - amire semmi garancia nincs. A rizikót pedig kevés gazda vállalja. A magyar termesztők helyzetét még tovább rontja, hogy hiába voltunk 2018-ban a top 5 máktermelő közt, attól még a hazai piacot beteríti a más európai országokból érkező import. A felvásárlási árakat pedig a cseh termésmennyiség döntően befolyásolja.
★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
