A gémeskúttal nem csak vizet lehetett húzni, hanem hírközlő szerepet is betöltött a régi világban, amikor még híre sem volt a telefonnak. Gémeskutat állítottak a magánházak udvarába, a falu határába és a közös használatú legelőkre is.
Az alföldi állattenyésztés fénykorában, amikor hatalmas csordákat tereltek szerte a pusztákon, igen nagy jelentősége volt a kutaknak. Az itatás, csakúgy, mint a legeltetés terv szerint ment végbe.
Egy jó vizű, jól karbantartott kút mindig jelentős értéket képviselt. Az Alföld, elsősorban állattartásra szakosodott részein ez különösen így volt, hiszen a gazdaság alapját képező jószágállományt nem csak etetni, hanem itatni is kellett. Az Alföldön különösen elterjedt, az egész Európa szerte közismert gémeskút, amely oly nagy számban volt jelen valaha, hogy a magyar puszta szimbólumává vált.
Üzenetküldő gémeskutak
Különösen az Alföldön volt szokásos, hogy a gémeskút feleresztésével jelezték a látótávolságra legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára. De ennél izgalmasabb üzeneteket is közvetíthetett a gémeskút. A kútgém állásáról messziről tudta a betyár, hogy pandúrok tartózkodnak a csárda környékén. Kikapós menyecskék pedig szintén a kútgémmel adták tudtul, hogy otthon vagy távol van a gazda.
A kútgémmel jelezték például azt is, ha a pásztorokhoz “asszony” érkezett, aki a ruhájuk rendben tartása mellett szerelmi szolgáltatásokat is vállalt. Ez esetben női kendőt vagy kötényt kötöttek a kútgém tetejére.
A pásztorok egymásra voltak utalva a régi időkben, de nehézkes volt a kapcsolattartás. Így alakult ki a gémeskút speciális jelzőrendszere, melyet az alábbi ábra mutat:
1. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. Jelentése: vigyázz, hivatalos ember érkezett (pusztagazda, mezőőr, olvasó bizottság, csendőr).
2. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz.
3. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni. (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj.
4. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani.
5. A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába, vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság.
6. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik.
7. A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele.
8. A kútgém felengedetten áll dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem.
9. A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza, vagy a csárdába ment.
10. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt, vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is.
11. A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult.
Közösségi színtér
A kutak a pásztorok találkozási pontjai voltak, de itt intézték az egymás közti vitás ügyeket is. Kíméletlenül elbántak például azzal, aki nem volt becsületes. A pásztorok a közéjük nem valót a kútgém koloncánál átdobott pányvakötélre akasztották, majd lemerítették a vedret. Mikor vége lett, elásták a partódalba, vagy a poros álláson, ahol a marha letaposta és örökre eltüntette a nyomát.
Volt, hogy a kutak vizét szándékosan megrontották. Dögöket dobtak bele, vagy égetett kutyahúst, amiről azt tartották, hogy attól a marha megdöglik. Ha a pásztorok megtudták, hogy ki tette, gondolkodás nélkül eltették láb alól. Forrás
★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
