Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett. Olasz kutatók, akik a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be felfedezésükről, két évvel ezelőtt azonosították a nagyobbik tavat, amelyről szintén kibővítették ismereteiket. Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának radarja által gyűjtött adatok segítségével több száz mérfölddel kiterjesztették a kutatási területet.
A becslések szerint 20-szor 30 kilométeres, a jeges felszín alatt 1,5 kilométerre lévő sósvízű tó mellett három kisebb, különböző méretű víztestet fedeztek fel, amelyek a nagy tótól függetlenek.
Nagyjából négymilliárd éve a Mars meleg és nedves planéta volt, csakúgy, mint a Föld. A vörös bolygó azonban sivár és száraz világgá változott.
A felfedezést a Földön is alkalmazott, úgynevezett felszín alá behatoló radar módszerrel tették, rádióhullámokat kibocsátva a magasból, a Mars esetében egy űrszondáról. A felfedezés egyik fő kérdése, hogy a jégporréteg alatt megtalált cseppfolyós víz vajon ott maradt valamikortól, vagy pedig ott keletkezett-e helyszíni megolvadással. Mindkettő lehetséges. A Földön is vannak jég alatti tavak, az antarktiszi vagy a grönlandi jégpajzs, továbbá Izland jeges területein, ahol szintén változatos, többféle a keletkezésük.
A tavak létezése növelik annak esélyét, hogy a Marson, vagy a Mars belsejében mikrobiális élet lehet. A só magas koncentrációja valószínűleg megakadályozza, hogy megfagyjon a víz. A Mars déli sarkpontjánál a felszíni hőmérséklet a becslések szerint mínusz 113 Celsius-fok, amely a mélységgel egyenes arányosságban fokozatosan melegszik.
★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
