A Magyar Földmívelő 1910 április 3-i számában ezt olvashatjuk az időjárásról:
'Az időjárást szabályozni — nem áll hatalmunkban. A természet járásán kelésén — Isten uralkodik. S bár mi szeszélyesnek, különösnek, mondjuk természetellenesnek látszik is az időváltozás, végeredményében mégis csak Isten lesz a legjobb gazda.
íme az idei telünk nem adott, fagyot, hideget, havat, jeget. Hanem kacérkodott mint egy tavasziba öltözött vén leány. Tetszelgett magának, hogy ő még mindig vénasszonyok nyarán levő leány. S mikor eljött az igazi tavaszt magába rejtő március, sőt április : egyszerre hideg leheletének, fagyos öleléseivel, sőt tiz centiméteres havával mutogatja foga fehérét az a már elbúcsúzottnak hitt: fogatlan télanyóka.
Az egész országból egyszerre beállott hidegről érkeznek hírek. Az emberek, akik az ünnepre már félretették téli bundájukat és a tavaszit vették elé vagy vásárolták meg: téli ruhában is dideregve járnak.
A természet pedig ugyszólván tavaszi pompában. A barackfák virága mosolygott le az ébredő földre, mélyen az ibolya és más korai virág virul.
És egyszerre beáll a hideg. Máramarosból pl. tiz centiméteres hóesésről tesznek jelentést. A felső vidékeken is nagyobb hóesésekről szól a krónika. A dézsákban 3—4 centiméteres jeget törtünk be.
Vajjon mily károkat okozott a váratlanul beállott időváltozás : azt, mikor e sorokat Írjuk még nem tudhatjuk. A természet nagy jótevő. Az idén különösen annak mutatkozott. A határok gyönyörűek. A gazdák nagy reménységgel voltak eltelve.
Kétségbe ne essünk!
Isten — a legjobb gazda.'
A húsvéti időjárás kapcsán egy visszatekintést adtak az olvasóiknak.
'A húsvéti ünnepek időjárása az utóbbi években egyáltalán egy csöppet sem járt az ember kedvében. Tiz év óta majdnem minden évben kellemetlen meglepetéssel szolgál.
1901- ben mind a két ünnepnapon szakadt az eső.
1902- ben havazott és eső esett.
1903- ban husvét vasárnapján ötször eredt meg a zápor, hétfőn délelőtt kisütött ugyan a nap, de olyan jeges szél süvített végig az utcákon, hogy senki sem kívánkozott ki a szabadba, délután pedig ismét beborult.
1904- ben az első ünnepnap derűs, de szeles volt, a másikon egész nap szakadt az eső.
1905- ben hűvös és esős husvétunk volt.
1906- ban vasárnap délelőtt szép napos idő volt, délután azonban megeredt az eső, a mely még hétfőn is tartott.
1907-ben gyönyörű napsugaras, meleg húsvéti időnk volt. Hosszú idő után ezek voltak az első szép húsvéti napok.
1908-ban vasárnap reggel borús volt az ég, délután kiderült az idő, de hűvös maradt, este szemezni kezdett az eső, hétfőn pedig havas eső esett.
1909-ben vasárnap délig borús volt az ég, délután kisütött a nap, hétfőn pedig 22 G. fokra emelkedett a hőmérő és csak egyszer ijesztett reánk az eső, néhány percre. Máskülönben kellemes, szép húsvéti időjárás volt.
A fölsorolt statisztikai adatok szerint tehát tiz év alatt mindössze kétszer volt szép idő husvét két napján.'
