Január 6. – Vízkereszt, avagy a háromkirályok napja
Valamikor évkezdő nap volt, ma a karácsonyi ünnepkör zárónapja január 6-a. Vízkereszt, vagy a Három királyok ünnepe a katolikusoknál a víz, a só és a krétaszentelés napja is. A szentelt vizet baj- és gonoszelhárító szernek tartották, ezért sokféle módon használták. Pl. Baja környékén a templomból hazavitt szenteltvízzel a gazdasszony meghintette a szoba négy sarkát és az udvart. Több helyen a gyümölcsfák tövéhez és a szántóföldekre is került belőle, más vidéken a kútba és az állatok itatójába is öntöttek a megszentelt vízből.
A Vízkereszthez kötődő házszentelés vagy koleda, országszerte gyakori liturgikus szokás volt. Általában a pap a kántorral és ministráns gyerekekkel járta a falu házait, megáldotta azokat és a bennük ivókat. A sóba vagy a bejárati ajtó fölé pedig szentelt krétával felírta a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét és az évszámot.
Vízkeresztkor kell leszedni a szaloncukrokat és a díszeket a karácsonyfáról, mert e nap már a farsang kezdőnapja.
Január 10. - Tavaszkezdő termőnap. Régen a gazdák ezen a napon gyűjtögették az oltóágakat, azokat gondosan megőrizték és gyümölcsoltókor felhasználták.
Január 17. – Antal napja
A kalendáriumban ekkor találkozunk az Antalok közül a téli Remete Szent Antal nevével, akiben a jószágok védőszentjét tisztelik. Antal apát a 14 segítőszentek egyike, és a Szent Antal tüze nevű betegség gyógyításáért fordultak hozzá. A népi gyógyászatban elsősorban az orbáncot, a sertés-orbáncot nevezték Szent Antal tüzének, aminek távoltartására, valamint kígyómarás ellen viselték a középkorban az un. Antal- vagy egyiptomi keresztet.
Január 18. – Piroska napja
Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy!
Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Január 22. Vince
Vince a szőlőművelők és a boros gazdák patrónusa, a bortermésre is vártak tőle jóslatot, hiszen az első szótagja vin, vagyis bor. Így született a népi mondóka: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, vagyis, „ha neve napján csurog az eresz, jó lesz az éves termés”. Az ormánsági Kémes reformátusai ilyenkor még a pince ajtaját is kitárták, hogy besüssön a nap, és víg áldomást tartottak. A Dunántúlon pedig még ma is sok helyütt e napon gömböcöt, más néven hurkát akasztanak a karókra, hogy akkora fürtök nőjenek a szőlővesszőkön, mint amekkora a hurka. Ha pedig – ahogyan mondják – a „Vincevessző” a szobában kirügyezik, a szerelmesek a januári kézfogót követően szüretkor megtarthatják az esküvőt.
Január 25. Pál
„Pál napja, ha tiszta, jelent nagy bőséget,
Ha szeles, hoz földre rabló ellenséget,
Ha ködös pediglen, halált, veszteséget,
A havas és esős, kenyérbe szükséget!”
Szent Pál apostol megtérésének napján, vagyis Pálforduláskor egy esztendőre szóló eseményjóslóként őrizték ezt a rigmust. Ugyanis ekkor azért kémlelik az eget a gazdák, hogy megtudják, milyen fordulat történik az időjárásban. Hiszen akár hideg, akár meleg érkezik, a jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági életet. Mondják, ha jó idő van, jó termést várható, a köd a jószág pusztulását, a szél háborút jövendöl. A medvéhez kötődő jóslást a Dél-vidéken ugyancsak Pál-napjához kötik, akár csak Gyertyaszentelőkor. Vagyis, ha kisüt a nap és kicsalogatja a medvét a barlangjából, akkor bizony még negyven napig hideg lesz.
A Pálfordulás népi értelmezésével függ össze az is, hogy a hagymadugványozó tarisznyát fordítva kell visszaakasztani a kamrában a szegre, hogy jó legyen majd a hagymatermés. Mivel pedig Pál napja farsang idejére esik, kívánjuk a bálozóknak Csokonai köszöntőjét:
„Éljen azért Pál úr! S azok is éljenek, kik Pál fordulóján fordulót ejtenek!”, vagyis perdülnek, táncolnak egy-kettőt szívük hölgyével.
★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
