A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.

A húsvétot  hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is  a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték. A hamvazószerda mozgó ünnep, és Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk.

A hamvazószerda elnevezés eredete

Az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12.századtól  az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. 
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. Nyilvánvaló, hogy a hamu, a bűnbánat és a gyász sokkal régebben tartozik össze.
A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van!
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve 'semmihét' vagy  'csonkahét'.  A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték 'kövércsütörtöknek' vagy 'zabálócsütörtöknek', mert e napon ismét szabad volt húst enni.
Sok évszázada már, hogy  a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.

Miből állt a  böjt?
Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák.  A hamvazószerdára  következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében zsíros edényeket  ekkor  elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.  Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.
Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.
Legáltalánosabb böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, tésztaételek ( mákos tészta), sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök,  s nyilván a tojás- és halételek.

Mi az a cibere?
A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce  Észak-Magyarországon s a Felvidéken  kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a  savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit  nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték.  Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel  a levest.

Egy egyszerű és olcsó cibereleves
Hozzávalók:

  • 2-3 fokhagyma
  • 3 evőkanál liszt
  • 2 dl tej
  • 2 dl tejföl
  • citrom,
  • víz

Egy fazékban 3 liter vizet öntök, hozzáadom a zúzott fokhagymát, felforralom.  A lisztet elkeverem a tejjel és ugyanannyi tejföllel, behabarom. Sózom, egy citrom levével savanykásra ízesítem.


A nagyböjti bűnbánat különösen szigorú fajtája volt a negyvenelés. Aki erre vállalkozott, a nagyböjt ideje alatt  naponta csak egyszer evett, azt is naplemente után.
A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó. Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre.

A böjt több mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤