Elkészült egy tanulmánya magyarok bringázási szokásairól. Ezek szerint:

  • a magyar lakosság 70 százaléka szokott legalább alkalomadtán kerékpározni,
  • 17 százalék számára a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz,
  • a felnőttek 67 százalékának van saját biciklije.

A biciklisek elsősorban bevásárlásra használják a kerékpárt, de a sport és a munkába járás fej-fej mellett állnak.

A kerékpározással szemben a legnagyobb visszatartó erő az autóforgalom nagysága.A biciklisek a gyalogosoktól és az autóforgalomtól is szeparált, irányhelyes infrastruktúrát használnak legszívesebben. Járdán nem szívesen tekernek, akkor se, ha bicikliútnak is van festve.

Közben készülnek a KRESZ-módosítására is: tervek szerint megszüntetnék a kötelező bicikliút-használatot. Lakott területen belül egyáltalán nem lenne kötelező, lakott területen kívül csak a sportkerékpárosoknak nem, ami új fogalom lenne a KRESZ-ben.

Az a biciklis minősülne sportkerékpárosnak, aki a versenyzői licencet kiváltja, illetve a kerékpárja megfelel bizonyos előírásoknak, továbbá nekik kötelező lenne a sisakviselés.

Bármennyire is állítja magáról bármelyik politikai oldal is, hogy a kerékpárosok nagy barátja, igazából a kátyúkra felfestett bicikliút sehol nem segíti a bringásokat. A magyar utak alkalmatlanok a kerékpározásra, veszélyes mind az autósok között kerékpározni, mind a gyalogosokat kerülgetni.

A megoldás a holland minta lenne, ahol mind a járdából mind az útból vettek el, és így az úttesten épült ki egy, a bringásoknak fenntartott külön sáv. Ettől nem lett kevesebb sávja a gépjárműveknek sem, így nem növekedett a dugók száma, és a bringásoknak sem kell kerülgetni a gyalogosokat.

A kerékpározás jó, környezetbarát, egészséges, csökkenti a dugókat a belvárosokban, élénkíti a turizmust. De nem félmegoldásokra, hanem jól működő fejlesztésekre lenne szükség.

★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤