A Kárpát-medence a Föld egyik gyümölcstermesztésre legalkalmasabb tája. Termőhelyi adottságai (klímája, talaja, domborzata), fajtaválasztéka, kulturális-gazdálkodási hagyományai a Kárpát-medence lakosságát eleve arra rendeli, hogy a gyümölcstermesztés meghatározó gazdálkodási ág legyen számára.

Ma a fogyasztói kultúrában, így Magyarországon is az „iparszerű” (intenzív) gyümölcstermesztés uralkodik, amelyről lassan kiderült: fönntarthatatlan és életellenes. A korunk „vidékfejlesztési paradigmájába” harmonikusan illeszkedő „modern” tájhasználat értelmezési keretében az iparszerű gyümölcstermesztés magas tudományos és technológiai színvonalra jutott. Ebből az alapelvből kiindulva a gyümölcstermesztéssel minden rendben van, fejlődésének jelenlegi iránya helyes, és még óriási fejlődési lehetőség rejlik benne, amelyet további kutatásokkal ki lehet és kell használni. Ez a gyümölcstermesztés azonban nem ad olyan lényeges és általános problémákra választ, amelyek már ma is súlyosan érintik a vidéki (és közvetve a városi) lakosságot, teljesen tehetetlen a közeljövőben várható kedvezőtlen globális változásokkal és azok helyi leképeződéseivel szemben.

Mik ezek az általános problémák?
1. Bizonyos emberi betegségek, és azok összefüggése az egészségre ártalmas táplálékkal, a mi esetünkben elsősorban a gyümölcsökkel (gyönge táplálkozási érték, növényvédő szerrel való szennyezettség stb.)
2. Ökológiai rendszereinknek, tájaink mozaikos szerkezetének leromlása, a változatosság csökkenése (tájbetegségek).
3. A vidéki lakosság megélhetési és boldogulási nehézségei. (Ez magába foglalja a vidéki munkanélküliség problémáját is, de annál sokkal tágabb problémakör.)
4. A vidéki élet, a mezőgazdasági munka leértékelődése.
5. Globális problémák: energiaválság, klímaváltozás, fogyasztói szokások, túlzott és észszerűtlen bürokrácia, gazdasági-pénzügyi válság stb.

A gyümölcsészetben tehát új rendszert kell bevezetni, hogy a szűk szakmai szempontok mellett a fenti problémák vonatkozásában is hasznosnak bizonyuljon.

Az iparszerű gyümölcstermesztés képviselői nemcsak a problémamegoldás felelősségét dobják le vállukról, hanem ki is zárják annak lehetőségét, hogy megoldást találjanak rá. Ez a szűk keretek közötti gondolkodás jól illeszkedik a ma még uralkodó termelési és gondolkodási rendszerhez. A rendszer hibái mindaddig nehezen kerülnek felszínre, amíg a gyümölcstermesztési szakma meghatározó képviselői a jelenlegi gondolkodásmódot tartják mérvadónak, és nem veszik figyelembe, illetve elhallgatják a gyümölcstermesztés szűk szakmai keretein kívüli, de azzal szorosan összefüggő problémákat – vagyis fölmentik önmagukat a felelősség alól.

★ HA TETSZETT, ÉRTÉKELD EGY LÁJKKAL ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤