Cseng a fülem, jó hírt hallok - tartja a népi bölcsesség. Sajnos nagyon sok ember életét megkeseríti a fül csengése, zúgása. Legalább 500 ezer ember szenved tőle Magyarországon - főleg az idősebb korosztály.
A fülcsengés a hallóideg károsodásának következménye. Hatása: állandó csengő, vagy fütyülő hang a fülben, melyet nem igazi hanghullámok keltenek.
Az érintettek többsége hosszú idő után fordul csak orvoshoz: akár hetekig-hónapokig is várnak, míg a fülzúgás már a munkát, vagy a nyugodt pihenést is zavarja. Jobb esetben megtanulnak együtt élni vele. Pedig a hirtelen fellépő fülzúgással mielőbb orvoshoz kell fordulni, így nagyobb az esély arra, hogy segítsenek megszüntetni a panaszokat.
Az érintettek egészen különböző tünetekről számolnak be: ciripelés, sípolás, zümmögés, morajlás. A fülzúgás erőssége is eltér. Van, akinél csak az egyik, vagy mindkét fülben jelentkezik. A betegek többségénél a mindennapi tevékenységek elvégzése, a koncentráció is gondot okoz, de az állandó fülzúgás az elalvást is nagyon zavarja, így nem tudja kipihenni magát.
Viszonylag rövid ideje fennálló panaszokat okozhat zajártalom (koncert, petárda, zajos munka), de a hirtelen nagyfokú hallóideg károsodás is okozhat szinte elviselhetetlen fülzúgást. Előidézheti a fülben fülzsírdugó kialakulása, melynek eltávolítása után megszűnik a fülzúgás is. Fülkürt hurut, vagy középfülgyulladás is okozhat fülzúgást, ez esetben az alapbetegség kezelésével lehet a fülzúgást is orvosolni. Rövid ideje fennálló tünetek esetén, szteroid terápia adása hatásos lehet.
A hosszabb ideje tartó fülzúgás hátterében vérellátási zavar állhat, ezért itt a kezelés során rendszerint keringésjavítókat adnak tabletta formájában. Emellett fel kell deríteni, hogy a háttérben áll-e szív- és érrendszeri, anyagcsere-, esetleg endokrinológiai, neurológiai betegség. Fülzúgást okozhat a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, stressz, élvezeti szerek is, de felléphet gyógyszer mellékhatásaként.
Az egészséges emberi fül négyszázezer hangot képes megkülönböztetni. A legtöbb ember számára a jó hallás fontossága csak akkor tudatosodik, ha hallóképessége már lényegesen megromlott.
A fülkagyló felépítése olyan, hogy a hanghullámokat optimálisan fogja fel és továbbítja a hallójáraton keresztül a középfülbe. A hanghullámok a dobhártyának (membrana tympani) ütköznek, mely ettől vibrálni kezd. A dobhártya rezgéseit a hallócsontocskák: az üllő, a kalapács és a kengyel adják tovább a csigának, latin nevén a cochleának. A csigában találhatóak a rendkívül érzékeny szőrsejtek, ezek alakítják át a rezgő levegőrészecskék mechanikai energiáját elektromos energiává, mely idegi impulzus formájában a hallóidegen keresztül az agyba jut.
Ha a hangvezetés fülkagylótól az agyig terjedő útjában valamely akadály lép fel, korlátozottá válik a hallóképességünk.
Amennyiben a szőrsejtek egyáltalán nem rezegnek, a részecskék hiába jutnak el csigába, onnan nem továbbítódnak az agyba. A szőrsejtek nem rezgése lehet az egyik oka a siketség kialakulásának.
